Megérkeztem, végre otthon. Hol is voltam - voltunk? A cikk végén kiderül. Mivel megszállott önfejlesztő vagyok és folyamatosan haladni, fejlődni, változni akarok, felismertem az univerzumom mostani leggyengébb pillérét, a párkapcsolatom.

Huszonnégy év alatt már többször szorult ,,szerelésre,,, de immár más nézőpontból látom a kihívást. Az első és legfontosabb, hogy nem egyedül, hanem a párommal együtt osztjuk meg veled a tapasztalatainknak hasznos gondolatait a bejegyzésemben és a videónkban.

Kezdjük a kezdetek kezdetén, amikor nagy szerelem még dúlt - fúlt. Majd pár év után kezdett kiégni a kapcsolat. Egy idő után megszokás volt, utólag már tudjuk, hogy amivel nem foglalkozunk az 2-3 év után hanyatlani kezd. Voltak egyéni elképzelések a fejünkben arról, milyennek kellene lennie az ideális házasságnak és, hogy mit várunk el egymástól a kapcsolatban. Máris belefutottunk elvárásokba és jött a keserű csalódás, hogy NEM AZT KAPTAD, AMIRE SZÁMÍTOTTÁL és elindult a katasztrófafilm. 

Idővel bölcsebbé válik az ember és rájön, hogy soha semmit nem fogsz úgy megkapni, ahogyan azt az elmédben megtervezted. Itt még azt sem sejtettük, hogy visszük magunkkal a szülői mintákat. Amit nekünk kell megtörni, ha nem akarunk tovább szenvedni. 

Most kérdezheted, hogy minden kapcsolat megmenthető? Egyáltalán szükséges megmenteni? A válaszom egyértelműen IGEN, mégpedig, amíg egy kapcsolat valahonnan valahová tart, addig van áramlás. Mint minden kapcsolatban, a miénkben is voltak hullámvölgyek, ez olyan természetes, mint ahogyan a folyó sodródik a medrében és néha lelassul a sok hordalék miatt. Mikor kitisztítod, az áramlás tovább megy.

Köszönöm, hogy eddig kitartottál az olvasással és már biztos várod, hogy eláruljam hol is voltunk. Hát Amerikában, egész pontosan Floridából jelentkezünk, ami ezúttal nem volt annyira napfényes, ugyanis az Egyesült Államokban sorra dőlnek meg a száz éves hideg rekordok. A mi kedvünket viszont ez nem szegte.

Kérdezheted, hogy miért pont Amerikából jelentkezünk?

Több, mint 10 év után most volt az első alkalom, hogy kettesben tudtunk elmenni kirándulni. Az egész éves hajtás után januárban végre találtunk két hét időt, hogy végre kettesben legyünk. Szándékosan választottuk az Atlanti Óceán túloldalát. Ezzel több célunk is volt, elsősorban, hogy minél távolabb legyünk otthonról, a megszokott környezetből, és csakis magunkra és egymásra tudjunk figyelni, valamint a segítségnyújtó úriember terápiája is így volt elérhető.

Ahogy fent írtam, minden kapcsolatban vannak nehezebb időszakok. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, emberek vagyunk, ezért gyakran hibázunk.Tapasztalatból mondom nem a hibákkal van a gond, hanem az őszinteséggel, nem merjük felvállalni a sötét oldalunkat, mindig arra törekszünk, hogy mindenki csak a jót lássa belőlünk. Ez tuti zsákutca. A nagy Átalakulás című könyvemben bővebben írtam arról, hogy milyen nehézségeink voltak, én milyen hibákat vétettem, amiknek következményei voltak.

Amikor az Átalakulás mellett döntöttem, az első lépés volt, hogy magamat rendbe rakjam. Miután a családom látta rajtam a változást, ők is elindultak az útjukon, a saját tempójukban. A párom, Ildikó először szkeptikus volt, mert nem hitte, hogy képes vagyok a változásra. Ezért nem is hibáztathatom, hiszen volt a fejében egy kialakult kép rólam.

A kapcsolatunk nem volt mindig rózsás, mondhatni az életünk túlnyomó része csak a munkáról szólt. Sok dolog volt a felszín alatt, amit nem mondtunk ki, nem beszéltük meg. Ehelyett csak tároltuk magunkban, és volt, hogy egyszerre robbant ki, mint a kuktafedő, aminek kiiktatod a nyomásszelepét. Ha működésben hagynánk a gőz finoman távozna. Nálunk is gyakori hiba volt, hogy nem figyeltünk egymásra, nem fordítunk minőségi időt a kapcsolatunk ápolására, így itt sem maradt el az örök érvényű szabály: amit elmulasztasz az élet valamilyen szinten visszadobja a feladójához. Ami kőrbe megy az kőrbe jön. 

Évekkel ezelőtt kezdtük alkalmazni azt, hogy szinte mindent megbeszélünk egymással, de még mindig voltak elvarratlan szálak. Az egyik ismerősünk segített nekünk, aki feltárta előttünk, hogy a gyerekkorunkban elszenvedett sérelmeket nem tudtuk teljesen feldolgozni és mind a ketten még ebből lábadozunk. 

Valamint a háttérben olyan rögzült minták vannak bennünk, mint a taposóakna a csatamezőn, ami csendben ott vár a háttérben, hogy valaki kibiztosítja és felrobbanjon. Örök hálával tartozunk ezért segítőnknek. Mikor tanítok, nem győzöm  hangsúlyozni, hogy ha huzamosabb ideje ugyanazon a területen a probléma felüti a fejét, és ha nem látod a megoldást, akkor kérj segítséget. Ja, hogy ezért az Egód le fog törni, hát igen, enélkül sajnos nem megy. 

Fájdalmas volt tapasztalni, hogy az igazság több, mint a jelenlegi értelmem álláspontja. Ahogy idősödik az ember sok mindenre rájön, többek között arra, hogy a dolgok nem mindig úgy vannak, ahogyan gondoljuk. Bátran kijelenthetem, hogy a kapcsolatunk soha nem volt ilyen jó, mint most. Újra szerelmesek lettünk. Megújult emberekként tértünk haza, közös nézőpontokra jutottunk és elértük közösen a harmónia szintjét az Érzelmi spirálon.

A mi példánkból is láthatod, hogy bármilyen kapcsolat megmenthető, ha hajlandóak vagytok tenni érte. Sokan felrúgnak egy picit elhidegült kapcsolatot azzal a céllal, hogy az a másik majd más lesz. Végül jön a keserű csalódás miután az új kapcsolatban a rózsaszín felhők elvonulnak, és bele kellene néznünk végre a lelkünk mélyébe. Valamint a változás nem a másikkal, hanem magunkkal kellene kezdeni. Ezért van az, hogy sokszor istenigazából nem ismerjük a párunkat, de leggyakrabban még saját magunkat sem. 

Szánjunk időt magunk megismerésére és törekedjünk arra, hogy legyőzzük a sötét énünket azok kedvéért, akik ott legbelül szeretnek minket.

A szerelem nem a gyávák műfaja.

S aki nem elég bátor, annak csak egy langyos pocsolya jut a végtelen óceánból.

Köszönöm, hogy velünk tartottál. Ha tetszett a videónk, kérlek bátran küld tovább. Neked csak egy kattintás, de másnak sokkal többet adhat. Akár a mi példánkból is tanulhat, ihletet meríthet.

Jövő héten várlak az új tanításommal, ezúttal már a megszokott környezetből.

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, coach

A mai világunkban megszoktuk, hogy ha valami elromlik, kidobjuk, mert megszerelése időt és energiát igényel. Sokkal egyszerűbb az újjal pótolni. Sajnos ugyanígy hajlamosak lettünk, hogy könnyebb, gyorsabb módszereket válasszunk, ha a párkapcsolatunkról van szó. Ha probléma jelentkezik, máris jöhet a következő? Miközben meg sem próbáljuk rendbe hozni.

Az elhidegülés gyakori jelenség egy párkapcsolatban. Az visszafordítása lehetséges, ha időben lépünk. Mégis miért nem lépnek az emberek az elhidegülés visszafordítása felé? A baj elején könnyű lenne visszafordítani, viszont nehéz felismerni. Ha már felismertük, akkor a kapcsolatot meg lehet menteni, persze, ha mindkét fél egyaránt akarja.

Mik az elhidegülés jelei?

Az elhidegülésnek 4 fontos jele van, amit ha időben felismerünk, akkor gyorsan közbe tudunk lépni:

1. Egyre kevesebbet beszélgettek.
2. Egyre kevesebb az érzelmek kifejezése (szavakkal és szavak nélkül).
3. Egyre kevesebb időt fordítotok egymásra.
4. Kezded úgy érezni, hogy nem akarsz már tenni ezért a kapcsolatért.

Először is vizsgáljuk meg, miért csökkent a kommunikáció a két fél között. Próbáljunk a közös megértés felé haladni.

Figyeljük meg, ha valamelyik fél menekül a fizikai együttlétből,akkor ott mindig valami bűn húzódik a menekülő oldaláról.

A legtöbb esetben itt a határ, amikor még egy kapcsolat megmenthető. Amihez segítséget adok neked a következő 4 pontban. Ugyanis, ha ezek még megvannak a kapcsolataitokban, akkor képesek lesztek újra fellobbantani a lángot:

1. Még mindig csapatként működtök. Hiába sok a veszekedés, ha mondjuk meg kell csináltatni valamit a lakásban, vagy fellép egy nagyobb probléma, együtt próbáljátok megoldani, tehát még mindig megvan bennetek a "Mi" faktor.

2. Felelősséget vállaltok. Ha hibáztatok, azt elismeritek, és próbáljátok jóvá tenni, bármiről is legyen szó. A felelősségvállalás erősebbé teszi a köztetek lévő viszonyt, ez nem is kérdés, és egyfajta visszaigazolás is arról, hogy nincs minden veszve.

3. Még mindig szeretitek egymást. Bármi is történt, ha a szerelem megmaradt, érdemes dolgozni az ügyön. Hiszen ez könnyebbé teszi a problémák megoldását. Mondjátok ki gyakran egymásnak, biztosan segíteni fog!

4. Mind a ketten szeretnétek, ha megjavulna a kapcsolat. Azaz egyikőtök sem érzi úgy, hogy jobb lenne a másik nélkül, és nem arról van szó, hogy az egyik fél erőlteti már csak. Együtt pedig helyre tudjátok hozni a dolgot, feltéve, ha akarjátok, és hajlandóak vagytok engedni.

Közben persze kerüld el a leggyakoribb hibákat, amit a legtöbben elkövetnek, mikor próbálják helyrehozni a kapcsolatukat. 

Légy türelmes. Ahogy a probléma sem egy nap alatt keletkezett, úgy a helyrehozatal sem fog varázsütésre megtörténni. Ahogy a kihűlés szélén álló emberi testet sem lehet azonnal forró vízbe tenni, majd azt várni tőle, hogy szaladjon, úgy a gyors felmelegítés az elhidegülés visszafordítása esetén sem járható út. Csak lassan. Sokan azonnal, hatalmas lendülettel kezdenek bele a dologba. Azonnal tudatni akarják a párjukkal, hogy ők aztán most mindent megtesznek, mert ők nagyon akarják a változást.

Én azt tanácsolom, hogy mielőtt a szakítás mellett döntünk, próbáljuk meg rendbe hozni a kapcsolatot. Jó, ha tudjuk, egy elrontott párkapcsolat mindig helyrehozható a helyzettől függetlenül. Huzamosabb ideje, ha nincs pozitív változás, merjünk segítséget kérni! 

Nézd meg a párodban azt a 80 százalék jót, amit szeretsz benne és azt helyezd az előtérbe. Ne a 20 százalék rosszra koncentrálj, mert akkor nem is fogod akarni a megoldást.

Az itt leírtak ne csak üres szavak legyenek, a jövőheti blogomban megosztom veled saját tapasztalataimat.

Haladj az őszinteség útján és tudd, egy tiszta lelkű embernek nem lehet ártani!!!

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, coach 

"Hála Istennek jól vagyok." "Hála az égnek sikerült."

Belegondoltál, hogy naponta hányszor ejted ki ezeket, vagy ehhez hasonló mondatokat? Vajon azon is elmerengtél, hogy mit is jelent hálát adni és miért fontos egyáltalán?

A legtöbben a hálát a vallással, a templomokban mondott imákkal azonosítják. Valójában ennél többet jelent és a vallásoktól teljesen elvonatkoztatható. Ugyanis minden nap, amit megérünk, újabb áldás.

Ha hálával tekintesz életed minden egyes napjára, akkor megszabadulhatsz a lelkedet és a testedet mérgező gondolatoktól. Ha nem tudod elengedni sérelmeidet, felgyülemlenek benned, és te fizetsz meg érte, nem pedig az, akire haragszol. Ha folyton azon rágódsz, mi mindent nem sikerült az életedben, csak a negatív energiát erősíted magadban. Megmérgezed az elmédet, a szívedet és a testedet. Tanulj meg hálásnak lenni! Nem muszáj megrekedned az Érzelmi Spirál az alsó részén.

Sok ember azt gondolja, hogy elég majd akkor hálát adniuk, ha az életük kedvező fordulatot vett. Nem ismerik fel azt, hogy ha most nem fejezik ki a hálájukat, akkor sohasem érik el azt amire szívből vágynak. Mégpedig azért nem, mert nem kapják meg a pozitív érzelmi energiát, amely a hála érzetének a része, és amely bevonzhatná az életükbe azt, amire vágynak.

Mi a vállalkozásunkban (a MasterMind találkozóinkon úgyszint) minden egyes csapatmegbeszélést a hálalista megírásával kezdjük. Első alkalommal a csapatom kicsit furán nézett rám, mert nem értették, hogy ennek mi értelme van. Ez nagyjából 3 percig tartott, amikor is az írás közben az egyik kolléganőm rám nézett és megkérdezte: "Normális dolog, hogy a lista írása közben egyre jobban érzem magam?". Abban a pillanatban mindenki számára világossá vált, hogy mi a hála valódi értelme. Mindannyian meglátták mennyi szép és jó dolog van az életükben. Ugyanúgy, ahogy ez a te életedben is megvan, csak nem veszed észre.

A hála érzése mindenkiben ott szunnyad, benned is! Azok az emberek, akik pozitívan tekintenek vissza életük korábbi eseményeire, jövőjüket is rózsásabban látják, attól függetlenül, hogy milyen nehézségeken mentek keresztül. A hála segítségével gyorsabban be tudod vonzani az életedbe mindazt, amit el akarsz érni.

De vigyázz! Hálásnak lenni nem azt jelenti, hogy bármivel meg kell elégedned. Nem azt jelenti, hogy bele kell nyugodnod a rossz helyzetedbe, és keresni valamit, aminek örülhetsz. Amikor nehézségeid támadnak az életedben, akkor adj hálát az erőért, amely segít megoldani a problémákat és aminek köszönhetően talpra tudsz állni és továbblépni. Hálát adni akkor, amikor jól mennek dolgaink már könnyebb dolog, de szintén nagyon fontos, mert így tudjuk kiélvezni teljesen a boldogságot.

Ha a szívedben hálát érzel, akkor mindig van miért köszönetet mondanod. Ez pozitív energiát teremt, és nemcsak most, hanem a jövőben is. Ha másokat teszel felelőssé az életed alakulásáért, vagy a rossz hangulatodért, lemondasz annak a lehetőségről, hogy te irányítsd az életed. A többiek tehetnek, amit akarnak, neked nem kell alkalmazkodnunk hozzájuk. Mindig rajtad múlik, miként állsz a dolgokhoz. Adj hálát a hétköznapi dolgokért is, és sokkal boldogabb leszel. Csak rajtad áll, hogy búbánatosan, a reménytelenség szintjén éled az életed, vagy boldogabb és erősebb emberré válsz a harmónia szintjén. Folyamatosan szomorúnak lenni és magadat sajnálni legalább akkora erőfeszítésbe kerül, úgyhogy akár hálás is lehetsz.

A hála érzete nem velünk született tulajdonság, ugyanúgy meg kell tanulnunk, mint mindent az életben. Nekem is el kellett sajátítanom az Átalakulásom útjának az elején. Azóta viszont minden nap hálát adok, tekintet nélkül az esetleges negatív körülményekre. És a hálámat le is írom, ezáltal kellőképpen tudom méltányolni az életed pozitív történéseit és megszabadulok a negatív gondolatoktól. Neked is tanácsolom, hogy minden nap írj hálalistát. Ne arra pazarold az idődet, hogy búslakodsz, mi hiányzik az életedből. Koncentrálj inkább a jólétre, a boldogságra, mert akkor az lesz a jutalmad.

Az élet ajándék – becsüld meg minden pillanatát!

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, coach

Számodra is ismerős az az eset, hogy január 1. megfogadod, hogy ebben az évben minden más lesz? Fogadalmakat teszel, akár listát is írsz, hogy min fogsz változtatni? Lefogysz 10 kilót, hetente többször fogsz sportolni, leszoksz a cigarettáról, munkahelyet váltasz. Általában ezek a leggyakoribb fogadalmak. De mégis egy héttel később az esetek 90 százalékában az egész kerül a kukába.

Mit gondolsz mi lehet az oka?

Olyan könnyen tűzöl ki magad elé nagy célokat az új év első napjaiban, hogy egy év alatt átformálod az egész életedet. Viszont, amikor visszakerülsz a szürke hétköznapok mókuskerekébe, szépen lassan minden visszaáll a megszokott kerékvágásba és újra a szokásaid rabjává válsz. Ismét hanyagolod a sportolást, esténként újra leülsz a tv elé egy zacskó chipsszel. A céljaid még ott motoszkálnak a gondolataidban, de kényelem érzetét kihasználva tovább halogatod.

Ennek a hátterében több ok is húzódhat. Lehet, hogy a kitűzött cél volt irreális, ezért nem hiszel benne és magadban sem, hogy elérheted. Vagy nem tudod hogyan vágj bele, mivel nincs felépítve a folyamat a fejedben. Vagy csak simán halogatsz, mert még "nem szúr a szög" eléggé. Én most ebben segítek neked, hogy ezeket a gátakat leküzdve ebben az évben végre valóban elérd, amit megálmodtál magadnak és ne kelljen újra és újra nekifutnod.

Elöljáróban szögezzük le, tudatosítsd magadban, hogy a célok nagyon is fontosak, mind az egyéni, mind pedig a vállalkozói életedben. Már az év elején tervezd meg előre az egész 2018-as évedet. Gondold át, hogy mivel lennél elégedett 2018. december 24-én. Ha elképzelted, akkor kezd el az eredménytől visszafelé megtervezni az oda vezető utadat.

Amikor a fiataloknak és vállalkozóknak tartok előadást, azt a kifejezést szoktam használni, hogy "darabold fel a mamutot". A lényege, hogy ne egyszerre próbálj mindent elérni, mert akkor a figyelmed szétszóródik és nem egy dologra koncentrálsz. Tehát lépésenként haladj a cél felé, mint a híres 66-os úton, ahol sorban hagyod el magad mögött a mérföldköveket.

1. lépés: Legyen meg a célod!

Ezt leírtuk, ez az alap, hogy legyen egy álmod, amit céllá tudsz alakítani. Tudd, hogy hol akarsz lenni 2018. december 24-én. 

2. lépés: Milyen tudásra van szükséged?

A célod már megvan. Ahhoz, hogy elérd általában szükséged van valamilyen tudásra. Járj utána milyen tudásra és ezt hol tudod elsajátítani. A saját példámat említve, én 40 évesen ültem vissza az "iskolapadba", amikor is elmentem Budapestre tanulni

3. lépés: Milyen jellemé kell válnod?

Itt álljunk meg egy pillanatra. Tudod mi a jellem vagy másnéven attitűd? A jellemed a személyiséged magja. A jellem meghatározza a cselekvést, a magatartást. A jellemed alapján reagálsz a világra és a többi emberre. Vizsgáld meg magad, hogy a jellemeden mit kell változtatnod.

4. lépés: Milyen készségekre van szükséged? 

A készség egy tevékenység gyakori ismétlődése során válik automatikussá, majd cselekvés során tudatos felidézés nélkül működik. A készség minden esetben a tanulás eredménye. Nézd meg, hogy neked milyen meglévő vagy új készségekre van szükséged.

5. lépés: Milyen szokásokat kell kialakítanod? 

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok szokásod van, olyan tevékenységeid amit megszokásból csinálsz ugyanúgy minden nap. Ezek lehetnek akár jó vagy rossz szokások. Ahhoz, hogy eléred a célodat, gondold át, hogy most milyen szokásaid vannak és milyen újakat kell kialakítanod.  

6. lépés: Ki legyen a mentorod? 

Keress magadnak egy mentort, aki rendelkezik azzal a tudással, amire neked szükséged van. De alaposan nézd meg kit választasz mentorodnak. Tehát, hogy a saját piacán, területén milyen szerepet tölt be és a szavai mögött van-e tényleges tudás és eredmények. Ha nem találsz olyan embert, akire tanárként tudsz tekinteni, akkor keress magad mellé egy olyan személyt, akiben megbízol. Ő majd ellenőriz és szükség esetén számon is kér a célhoz vezető utadon.

7. lépés: Miről vagy hajlandó lemondani?

Az 5. lépésnél írtunk a szokásokról. Most gondolkodj el azon, hogy a rossz szokásaid mellett miről vagy hajlandó még lemondani. Például: képes vagy lemondani a tv nézésről és helyette olvasni vagy tanulni? Vagy minden nap egy órával korábban felkelni? 

8. lépés: Milyen erőfeszítéseket kell tenned?

Az eredmények nem fognak maguktól jönni. Ahhoz, hogy elérj valamit az életben erőfeszítésekre van szükség. Gondolt át, hogy az eddig felsoroltakon kívül milyen további erőfeszítéseket kell tenned ahhoz, hogy elérd a célodat.

Ez a 8 lépés szükséges a céljaid eléréséhez. Ha szépen sorban végigmész a pontokon, akkor összefog állni a kép a fejedben, motiváltan fogsz elindulni a megvalósítás útján.

A cikkem végén azt tanácsolom neked, hogy életed azon területén kezdj el először változtatni, amivel nem vagy elégedett. Lehet a munka, párkapcsolat, vállalkozás vagy akár a környezeted, de ezt te tudod pontosan. Ha ezek után is úgy érzed, hogy további motivációra, tanácsokra van szükséged, akkor nézd vissza a villámtanításaimat vagy keress fel bátran.

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, mentor

Félsz vagy Élsz?

Ez volt a nagy kérdés a tegnapi előadásom előtt. Nagy örömmel láttam, hogy azok az emberek, akik részt vettek, az életet választották. Méghozzá ahhoz az élethez vezető utat, amit megálmodtak maguknak. 

A sorok között sok régi és új arcot, rajtuk pedig kíváncsiságot, érdeklődést és elszántságot láttam. Elszántságot az Átalakulásra. Tudom, hogy mindannyian küzdünk kihívásokkal az életünk valamely területén. Ők viszont úgy döntöttek, hogy változtatni akarnak, ami hatalmas dolog. Akik első alkalommal vettek részt egy előadásomon megtették az első lépést az 1000 mérföldes úton, és mint tudjuk, ez a legnehezebb, az első apró lépés.

De bizonyára már te is tudod, hogy az önfejlesztők útja nincs mindig kikövezve. Vannak akadályok, buktatók, amelyek próbálnak minket letéríteni. Ezért fontos, hogy folyamatosan kapjunk új impulzusokat, amik az utunkon tartanak bennünket. Ahogy az előadásom végén Tibor barátom megfogalmazta, neki szüksége volt egy újabb fahasábra a tűzre, amely a lelkét táplálja. Nagyszerűen összefoglalta, hogy miért van szükség előadásokra, könyvekre és hanganyagokra.

Amellett, hogy megtanuljuk irányítani a saját életünket, a tegnapi estének volt még egy nagyon-nagyon fontos üzenete, az adakozás. Ugyanis, akik eljöttek, a részvételükkel a Vulkán - tehetséggondozó társulás munkáját is támogatták, ezen keresztül pedig a csallóközi tehetséges fiatalok oktatását. Épp ezért nagy öröm volt számomra, hogy a színpadra szólíthattam a II. Életmód Táborunkban és az Élményfutás Csapatban rendezvényeinken részt vett szülőket, tanárokat, önkénteseket és diákokat. A saját szavaikkal mondták el, hogy mit adott nekik a Vulkán Társulás, mekkora szükséget látják a munkánknak, mind az oktatásban, mind a gyermekeink támogatásában.

Három különböző nézőpontból kaptunk egy kis betekintést a tinédzserek mindennapjaiba. Olga, a fiatal tanárnő elmondta, hogy a munkájából kifolyólag neki az iskolában a száraz anyagot kell átadnia. Itt viszont megtapasztalta, hogy a Vulkán Társulás, "játszva tanulni" módszerével és az egyéni megközelítéssel mennyivel nagyobb eredményt lehet elérni rövid idő alatt.

A felszólított két szülő kiemelte a gyermekeiken látható hatalmas pozitív változást, és résztvevő fiatalok gondolkozásának átalakulását. Azt, hogy az egyénekből hogyan váltak pár óra leforgása alatt csapattá. Emellett pedig ők maguk mennyi tudást kaptak, aminek köszönhetően megértik a gyerekeik problémáját.

Majd következtek az igazi főszereplők, a mi kis tehetségeink. Három bátor fiatal, akik a félelmeiket leküzdve feljöttek a színpadra és mellettük két tábori önkéntesünk. Nagyon megható volt mindannyiunk számára, ahogy hallgattuk milyen élményekkel gazdagodtak és, hogyan ültették át a megkapott tudást a mindennapi életükbe. Milán, aki a tanulás néhány területén gátakkal küzdött, most azokat legyőzve osztályelső. Bernadett a csinos, mégis nagyon visszahúzódó fiatal hölgy azóta bátrabban mer nyitni más ember felé, és elkezdett a befektetni a nagy álma megvalósításába. És persze a kis Lacika, aki a táborban új barátokat szerzett és azóta is keményen dolgozik, hogy elérje a nagy célját és vezérezredesként szolgálja a hazáját.

Miközben hallgattam a színpadon helyett foglalókat, hatalmas öröm töltött el. Ezek azok a pillanatok, a pozitív visszajelzések, amik adják nekünk az újabb lökést, hogy igenis szükséges segíteni és támogatni a fiatal felnövekvő generációt. Nem beszélve arról, hogy minden csepp befektetett energia megérte. Köszönöm és nagyon-nagyon hálás vagyok.

Végül, de nem utolsó sorban pedig szívből köszönöm a családomnak, a barátaimnak, a pesti és a dunaszerdahelyi mastermind csapataimnak, valamint a kollégáimnak a segítséget a támogatást. Közösen dolgozunk azért, hogy a csallóközi fiataloknak átadjuk a tudást és ne kelljen külföldön keresniük a boldogulást. Hatalmas dolgot az, amit itt Csallóköz szívében építünk. Nélkületek ma nem tartanánk itt és nem zártunk volna egy frenetikus élményekkel gazdag évet.

Neked pedig köszönöm, hogy ezúttal is velem tartottál és ha tetszett a cikkem, akkor bátran vedd fel velünk a kapcsolatot és csatlakozz hozzánk! 

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánok.

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, mentor

Feltetted már magadnak a kérdést, hogy miért nem fogadjuk el feltétel nélkül az embereket? Miért kritizáljuk őket azért, akik?

A kritika olyan jelenség, amely valamilyen formában, de mindenki életében jelen van. Naponta többször kapunk kritikákat, de mi is ítélkezünk mások felett, mialatt bele sem gondolunk, hogy ezzel akár lelki sérüléseket is okozhatunk, és persze el is szenvedhetünk. Ugyanis tudni kell bánni a kritikával. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hangnemben mondod vagy kapod.

Mint írtam, a kritika teljesen átszövi az életünket. Több oldalról lehet megközelíteni ezt a témát. Végül úgy döntöttem, hogy a mostani cikkemben arra fogok kitérni, hogyan kezeld a kapott kritikákat. Egy útmutatót adok a kezedbe, ami alapján már te is tudni fogod, hogyan kezeld.

Én, az elmúlt évek tapasztalat alapján két nagy csoportban osztom a kapott kritikákat:

• építő jellegű kritika, amely nekem szól,
• amely nem nekem szól, hanem a kritizálónak.

Ezzel a beosztással, vagy nevezhetjük kategorizálásnak, nem biztos, hogy valahol találkozni fogsz, mivel a saját megfigyeléseim alapján készítettem. Mégpedig elsősorban saját magam figyelésével. A 2012-ben indult Átalakulásom egyik első és legfontosabb eleme volt önmagam figyelése, amit  a mai napig is rendszeresen folytatok. Azzal a különbséggel, hogy már nem kerül erőfeszítésbe. Ha elindultál az utadon, és te is folyamatosan figyeled a viselkedésed, az érzéseidet, az apró rezdüléseidet, akkor tudod, hogy az elején nagyon nagy koncentrációt igényel. De idővel annyira természetessé válik, mint a lélegzés. Azt sem tudatosan csinálod.

Ugyanezt tettem akkor is, mikor egy kritikát kaptam. Először is magamat figyeltem, az érzéseimet. Ha megérintett az, amit hallottam, akkor tudtam, hogy az valóban nekem szól. Azon a területen dolgom van és ezekre a kritikákra szükségem van, mert csak így tudok fejlődni. Ebben nekem hatalmas segítséget jelent a magyarországi "mesterelme" (mastermind) csoportom. A mastermind olyan önfejlesztők csoportja, akik önzetlenül segítik egymást az egyéni vagy közös sikerek elérése érdekében.

Tőlük építő jellegű kritikákat kapok. Nem simogatják a lelkem, mikor tudják, hogy valamit rosszul csinálok. Megmondják a szemembe a hibáimat, hogy miben kell javulnom. Egy tiszta tükörképet mutatnak nekem. Bevallom, sokszor fáj, amit hallok, mert tudom, hogy igaz. De egyben nagyon hálás vagyok, mert ez mind az én javamat szolgálják.

Viszont, mikor a kapott kritika nem érintett meg, akkor tudtam, hogy az nem nekem szól, és onnantól már nem magamat, hanem a másik személyt figyeltem. Azért, mert tudtam, hogy ezt valójában magának mondja. Az, amit nekem szóvá tett, ami bennem zavarja, az valójában az ő fejében van. Tehát a kritikát saját magának mondja. 

Sok esetben már inkább ítélkezésnek hangzik, mintsem kritikának. Ekkor szinte mindig az énkép, az ego van sértve. Az ego pedig valójában csak védi a sérült lelket, amely elkeseredésében, nem tud jobbat, mint védekezésből támadni, jelen esetben ítélkezés formájában. Ezekben a szituációknak a hátterében általában a szeretethiány áll. Az ítélkezés igazából el nem fogadás, a saját maga irányába, ami viszont ismét a szeretethiányhoz vezet. Így kialakítva egy ördögi kört.

Most, ez alapján vizsgáld meg a kapott kritikákat. Ahelyett, hogy mindent magadra vennél és rögtön visszatámadnál, állj meg egy pillanatra. Hallgass figyelmesen, miközben magadat, a lelkedet, az érzéseidet figyeled. Ha megérintett és fájdalomérzet alakult ki, akkor jó helyen nyomtak meg. Tudod, hogy min kell javítanod. 

A másik esetben pedig, ahelyett, hogy ismét támadnál, inkább próbálj segíteni a kritizálódnak. Mert már tudod, felismerted, hogy magának mondja, mert még nem tudta belül feldolgozni.

Végül, de nem utolsó sorban, a visszajelzést mindig őszintén tedd, de itt is vigyázz arra, hogy a "kedvesség tálcáján, alázattal" szolgáld fel. Ne pedig "lehurrogva" a másik fejét, mert ez már arrogancia.

Amennyiben úgy érzed, még több információra van szükséged vagy nem érzel magadban elég erőt ehhez, akkor látogass el 2017. december 20-án a "Félsz vagy Élsz?" motivációs előadásomra, és tudj meg többet a saját életedről és a környezetedről. Én örömmel segítek, hogy jobban megismerd magad és a körülötted élő embereket.

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, coach

Ezúttal szeretnék egy személyes történetet megosztani veled, ami november utolsó hétvégéjén esett meg. Szombaton részt vettem a 30 éves általános iskolai osztálytalálkozónkon. Bevallom, mindössze ez volt a második alkalom, hogy elmentem. Eddig csak a 20 éves összejövetelen voltam, de most úgy éreztem, hogy ott kell lennem.

Nagyon jó volt újra látni a régi barátokat, osztálytársakat. Volt, akivel azóta nem is találkoztam, hogy kimaradtunk a kilencedik osztályból. Majd mindenkivel tudtam pár percet beszélgetni, felidéztük a gyerekkori emlékeket, a csínytevéseket. Bizony, gyerekkoromban nem voltam egy földre szállt kis angyal, sok rosszaságban benne voltam - egy részét a könyvemben is leírtam. Szóval volt mit feleleveníteni.

Majd visszaemlékeztünk arra az időre, mikor mindannyian elindultunk a saját utunkon, és ki hol tart ahhoz képest, amit 14-15 évesen megálmodott magának. Mivel az utóbbi években gyerekekkel is foglalkozom, ezért érdekes volt megfigyelni, hogyan alakult az álmaik megvalósítása. Ugyanis ez az egyik fontos alappillére a fiatalok oktatásának, az álmok célokká alakítása és elérése. 

Az este folyamán két fontos dolog volt, amit észrevettem. Az első, hogy mindenki küzd valamilyen területen. Ez nem újdonság, hiszen mindenki életében vannak olyan részek, ahol nincs minden a helyén.

A másik, amit megfigyeltem, hogy a legtöbben többre tartják a lelki békét, az egyensúlyt, mint a pénzt. Ez kicsit meglepett, de pozitív értelemben. Lehet, hogy ez a korral jön el az emberek életében vagy pedig egy kollektív ébredésnek vagyunk a szemtanúi. Talán az egész emberiség szépen lassan ráébred, hogy a boldogság nem az anyagi világban gyökeredzik. Nem csak azért vagyunk a Földön, hogy a pénzt, az anyagi javakat hajszoljuk. Mert mit érünk el a nagy vagyonnal, ha az emberi értékeket a háttérbe szorítjuk? Nem élvezzük a mindennapok apró örömeit, és csak a múltba visszatekintve eszmélünk rá arra, hogy mennyi mindenről lemaradtunk. Érdekes megfigyelés volt számomra.

Nagyon örülök, hogy részt vettem és tartalmas időt tudtam eltölteni a régi cimborákkal. Hiszen fontosak az emberi kapcsolatok és az önmagunk megismerése szempontjából lényeges, hogy tudjuk honnan indultunk. Viszont az osztálytalálkozókon és a hasonló visszaemlékezős összejöveteleken ügyeljünk arra, hogy ne ragadjunk bent a múltban. Mert a múlt egy szép hely a visszaemlékezésre, de veszélyes, ha ott ragadunk. Akkor nem tudjuk élni a jelent, a mostani életünket.

A világ rohan, és mi vele rohanunk. De mindig szükség van pár percre, hogy megálljunk és tartalmas időt eltöltsünk a régi cimborákkal.

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, mentor