Mikóczi Ferenc: Utam a csúcsra

2019. augusztus 01. - A nagy ÁTALAKULÁS

Köszöntelek Drága Barátom!

Ahogy a címszó is hangoztatja, nem egy hagyományos blogbejegyzés következik. De lehetne akár egy metafora, ahogy Arnold Schwarzenegger hasonlította a hegymászást egy sikerhez vezető úthoz. Így már nem titok, az elején elárulom, a címszó ebben az esetben valós tartalmat képvisel.

A magas hegyi túránkat, amin barátaimmal részt vettem, a zord szikla csúcsoktól, a zöldellő hegyeken át, meredek sziklafalakon, nehezen járó ösvényeken, megerőltető csúcstámadáson, elértünk a célunkig. Ahogy a szlovénok tartsák: „A Triglav nem csak egy hegy, hanem egy királyság.” (Julius Kugy)

Ebben a bejegyzésemben, most nem fogok kitérni a Triglav hegyi túra részleteire, útvonalára. Ha bővebben érdekel, akkor kérlek googlizz rá, rengeteg hasznos információt találsz a világhálón, és megdöbbentő, drámai sztorikat is.

A videómban nagyobb hangsúlyt fektetek a hegyi túra menete és a vállalkozói fejlődés párhuzamára. Mivel az életben minden körülményekben, ha önmagadat adod, egyformán működsz, így itt is, ha jelen voltál, előjöttek az erősségeid és gyengeségeid egyaránt, amit megfigyelhettél. Többek között lényeges felismerés volt abban, hogy hogyan tud 4 ember egy ilyen kihívásnál együtt teljesíteni. Mint a saját vállalkozásunkban, ha nincs együttműködés, akkor sokkal lassabban haladunk a célunk felé.

Kicsit forgassuk vissza a szalagot a kiindulásig. Az életem különböző döntéseinek pillanatainál mindig az indulásnál eldöntöm, az intuícióm támogatásával, hogy valamit végig csinálok, vagy csak megkóstolom az „ízét”. Kevés információ birtokában és nem kellőképpen felkészült kondícióval, mégis nekiláttam, hogy meghódítsam Szlovénia legnagyobb csúcsát a 2 864 méter magas Triglav-ot.

Képzeld el, akár a vállalkozások elején, mennyien vannak úgy, hogy az első nehezebb megpróbáltatásnál feladják. Itt is út közben számtalanszor lehetett volna kilépni, de a kiinduló pontnál eldöntöttem, hogy kerül, amibe kerül, végig csinálom, és azt a gondolatmenetet tartottam szem elől, hogy: "Feri haladj lépésről lépésre! Step by step!". Ha visszagondolok 2012-től megtett önfejlesztő utam óta igazi próbatétel volt ez az élettől, hogy le teszteljem mindazt, amit e pár év alatt magamon dolgoztam.

3 fő csatornát figyeltem:

  • hogyan tudom uralni a testemet,
  • hogyan tudom uralni a gondolataimat,
  • hogyan tudom uralni az elmémet.

Bátran ki merem jelenteni, hogy a magam által preferált hitben a lélek ajándéka a fizikai lénynek, az önuralom megtartása. Ebben az esetben is visszaigazolta, hogy így tudtam kizárni a halálfélelmet. Az utolsó szakasz az egyik legmegpróbáltatóbb, a hegymászók, ezt "via ferrata", (szó szerint fordítva az olaszból: vas út, olyan hegyi út, amelyen előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik az előrehaladást - többnyire hegymászó felszereléssel megtett szakasz) útvonalnak nevezik. A csúcstörés ismét egy mély lélegzettel indult, majd nekivágtunk a legnehezebb szakasznak.

Eddig a pontig kevés cégvezető szokott eljutni a vállalkozásában, ugyanis itt már több a nélkülözés, kudarc, szükséges a szemléletmódváltás, kitartás és legfőképp a harmóniában töltött jelenlét, ahogy A nagy Átalakulás című könyvemben is hangsúlyt helyezek, emelkedni az Érzelmi spirálon. A csúcs elérése előtt még várt rám a hegygerinc, a szűkült látókör, a párás levegő és az erősen fújó szél is nehezítette a mászást. A jelenlét egyre érezhetőbb volt minden egyes lépésnél, karmozdulásnál, levegővételnél.

Éreztem legbelül, hogy már csak pár méter van a célig, ami be is igazolódott ahogy a felhők mögül előbújt a vihar kabin (henger alakú építmény, Aljazef Stolp), abban a reményben, hogy ez nem délibáb. Öröm, megkönnyebbülés és egy meleg érzés öntötte el a szívemet, hogy ezt megcsináltam. Vonhatnék párhuzamot Buddha idézetével is, hogy: „A boldogsághoz nem vezet út, az út maga a boldogság.”

Minden pillanatát élveztem és egy más ember jött le a hegyről, mint aki elindult lentről.

Gondold végig, te mivel tudnád elősegíteni saját személyes fejlődésed?  Miért van az, hogy nem indulunk el, ha nem látjuk az egész utat? Arra bátorítalak, hogy csak az első lépést tedd meg, azon a területen, ahol halogatsz.

Köszönöm, hogy velem tartottál. Bízom benne, hogy a mai témával is a segítségedre tudtam lenni. Ha tetszett a videóm kérlek iratkozz fel a Youtube csatornámra és küld tovább a barátaidnak, ismerőseidnek. Neked csak egy kattintás, neki a fényt jelentheti egy sötét labirintusban.

Namaste!

Mikóczi Ferenc – vállalkozó, mentor

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyatalakulas.blog.hu/api/trackback/id/tr814989656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.